Nemrégiben egyik reggel beérve munkahelyemre, kolléganőm azzal fogadott, hogy látta a tv-ben az idei ország tortáját. Mindjárt rám gondolt, vajon én is nézem-e a műsort. Bizony én lemaradtam, nem láttam a készítés technikáját, de mindjárt meg is kerestük a receptet neten.
Természetesen délután elindultam a hozzávalókat beszerezni. Nagyon nem egyszerű feladat. Nem is tudom, miért nem lehet e sütemény hozzávalóit is egy helyen, mondjuk a Tescoban megvásárolni?
Szóval, irány a fitotéka, natura bolt, vagy kinek mi közelebb van. Természetesen ott sem kapsz meg mindent. Mint pl. a mandulalisztet. Ehelyett mandulaforgácsot vettem, amit otthon szépen ledaráltam. Hát igen, az alapanyagok mind megvannak, kezdődhet a sütés!
De! Ez is majdnem kudarcba fulladt, mert nincs Zila szilikon tortaformám. Ki hinné, hogy ennyi gondot tud okozni egy torta, amit az egész ország apraja nagyja annyira vár, nem is beszélve kis családomról, miután beharangoztam, hogy bizony még augusztus 20. előtt ehetnek belőle.
Ilyen lelkesedés után nem adhattam fel. Mondtam, majd megoldom, és elkezdtem a sütést.
A receptet bemásolom, elég hosszú, de aki úgy gondolja, hogy szeretné kipróbálni, ez ne akadályozza meg. Aki a piskótás-krémes tortát kedveli csak, az csalódni fog. Nem az a hagyományos értelemben vett krémes sütemény.
Mielőtt azonban a receptet másolnám, elmondom, hogy Zila forma nélkül az összeállítás nálam kicsit másképp ment, mint az a készítésnél olvasható. Én nem fordítottan állítottam össze a tortát. Nálam a megsült süteményalap visszakerült a tortaformába. Erre ráöntöttem a krémet. Alufóliába csomagolt formákat (mindenkinek ötlete szerint, én a tojástartóból vágtam ki a gödröcske formákat), belemártottam olvasztott margarinba, majd szeletenként egyet-egyet belenyomtam a krémbe. Mivel nem azonnali fogyasztásra szántam, a barackszeleteket is kissé belenyomtam a még lágy krémbe A tortát hűtőbe téve megdermesztettem. Dermedés után díszítettem. Levettem a tortasütő oldalát, kiemeltem a csomagolt formákat, a keletkezett kis gödrökbe öntöttem a baracköntetet, a szeleteket lekentem aszpikkal, majd a lányomtól és párjától kapott csokoládé lapocskákkal díszítettem.
A hosszú bevezető után a recept:
Kecskeméti barackos kölestorta avagy az Ország tortája házilag
A "lábtörlő" nem torta
Mivel blogom elsősorban tortákról szól, meg kell mondjam, nem csak tortákat szoktam sütni. Kolléganőim tudva, hogy szeretek újdonságokat kipróbálni, sokszor meglepnek egy-egy új recepttel. Így kaptam tegnap egyik kedves kolléganőmtől a következő receptet, mely a "lábtörlő" nevet kapta.
A recept nagyon egyszerű.
Pizza tésztát készítünk:
2,5 dkg élesztőt langyos vízben kevés cukorral felfuttatunk. Összedolgozzuk 30-35 dkg liszttel, 1 teáskanál sóval, 4 evőkanál étolajjal és annyi langyos vízzel, hogy közepesen kemény tésztát kapjunk. Megkelesztjük.
Elkészítés:
A megkelt tésztát szögletes tepsibe nyújtjuk, majd a szélétől 2 cm-re pizzavágóval vagy éles késsel csíkokat vágunk bele. A virsliket hosszában kettévágjuk, és a tésztacsíkok közé fűzzük. A szélét sajtcsíkokkal körberakjuk és a tésztát felhajtjuk rá. Reszelt sajttal, esetleg pizzafűszerrel megszórjuk és sütjük.
A kész vacsoraétel: